Avagy az élet szép és vidám, ha ismered Katie-t...
Ahogy az ember élete során megtanulja, hogy ne játszon itt a piros hol a pirost, úgy én is megtanultam pár bölcsességet Katie oldalán. Például, hogy humpákolni a pusztába lehet b@szĐ meg, és hogy Poncius Pilátus igazi neve Puncius Pilátus volt. Érdekes módon ez a tény mindig csak a toaletten jut eszembe...milyen különös.
Nem tudom, hogy másnak feltűnt-e már, de az erőspaprikás, juhtúrós, majonézes tormakrémes tarjás zsömikénél nincs jobb szendó a világon - és ezt Katie találta fel -, a palacsinta az nem canelloni ("canelloni az apád fa&#át!"), továbbá a tehénlepény is lehet finom és itt ne tessék obszcén jelenetekre gondolni.
Egyszer a zenetáborban megcsípte az orromat egy moszkító, és Katie azt hazudta, hogy nem is látszik rajta semmi, holott a bal orrlyukam időszakosan teljesen eltűnt a Föld színéről és másnap reggelig ezen röhögtek egy bizonyos Matthias Rex-szel. Ő egyébként egyszer főzött nekünk kecskepörköltet amivel nem is lett volna semmi baj, ha Katie nem látja hogy miből készül, Zoziazágyban pedig nem kanalazza be az első falattal az egyetlen chilli paprikát amit belefőztünk.
Egyik évben együtt szilvesztereztünk (fergeteges volt!), és másnap eszembe jutott, hogy bizonyos mondák szerint anno Öcsi bácsi amikor meglátta Kokót (a boxolót) a kettes metróban dohányozni, ráüvöltött hogy "KOVÁÁÁÁÁÁCS a qurva anyád!". Persze nekem sem kellett több, elmeséltem ezt Katie-nek és természetesen rekedtes hangon és üvöltve adtam elő a dolgot. Annyira röhögött tőle, hogy komolyan elgondolkodtam a színészi pályán, és legalább tizenkétszer megismételtem a produkciót. Amikor Katie levegőhöz jutott, közölte hogy az édesanyja (aki nagyon jófej egyébként!) lánykori neve Kovács, és a mellettünk lévő szobában alszik (aludt). Azóta nem jártam náluk... Na jó ez nem igaz, de azóta is szégyellem magam. Elnézést kérek.
A kollégiumi évek alatt együtt izgultuk végig A kör című filmet, ami után a fiúk párosával jártak zuhanyozni, no comment. Hagyta, hogy megtanuljam az UEFA Champions League hivatalos dalát és hogy énektudásomat akár nyitott kollégiumi szobaajtó mellett is villogtassam - akkor nyitotta ki amikor nem láttam. Soha nem akart nekem rosszat és megengedte hogy kakukkfüvet tegyek a babgulyásba, ami aztán a végén valahogy mégsem került bele, és megtanította hogy a távolsági baszogatót jól oldalba kell vágni ha nem akar átváltani az olasz focira.
Na ezek miatt vagyunk mi olyan jóban.
Csá
Minnie
